KOLLÉGIUM

A Magyar Katolikus Lexikon írja a Pesti Főiskolai Szent Imre Kollégiumról:

※ „Pesti Szent Imre Kollégium (IX. Ráday u. 43-45.): Glattfelder Gyula csanádi pp. alapítása.
1940: 278 férőhelyes, ennek negyed része 2 ágyas, a többi 1 ágyas szobákban.
Kápolna, könyvtár, olvasó-, társalgó-, játék- és előadóterem, cserkészotthon, zuhanyfürdő, technikus-szoba, rövidhullámú rádió adó-vevő, csónaktelep, sportpálya és teniszpályabérlet, Balaton-Ábrahámhegyen 24 személyes diákszálló és 4 holdas szőlő.
Ifj. ének- és zenekar, Mária Kongregáció, Cserkészcsapat, Ifjúsági Kör, angol, német, francia, olasz nyelvtanfolyamok filléres tandíjjal.
Az évi tartásdíj egyes szobában 850 P (kedvezményes 750 P), kettesben 800 P (kedvezményes 700 P), a lakók 30%-a kedvezményes, föltétele: szegénység és jó előmenetel. Ingyenes és alapítványi helyek nem voltak.
Étkezés naponta 3x (délben 3, este 2 tál étel).
A tartásdíjban a takarítás, fűtés, világítás, fürdés és háziorvosi gyógykezelés is benne volt, a mosás nem. Matracon kívül ágyneműt vinni kellett.
A fölvételt VI. 15-ig kellett beadni, mellékelve az érettségi vagy a leckekönyvet, keresztlevelet, fényképet és hittanári erkölcsi bizonyítványt; a fölvételi díj 20 P.
A bentlakókról félévenként tájékoztatták a szülőket.”

A kollégium vezetősége félévenként tájékoztatót küldött a szülőknek a diákok magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről.

A doni áttörés (1943. január 12-22.) és a folyamatos visszavonulások híre eljutott a diáksághoz is, és egyre többen gondolták úgy, hogy ez a háború elveszett, értelmetlen a további véráldozat. Schnell László is közéjük tartozott, nem akart besorozott katona lenni, ezért hamis igazolásokkal próbálta menteni magát.
Először olyan papírt gyártott magának, amely igazolja, hogy ő pap, és a szegedi egyházmegyéhez tartozik. Olyan hamis nevet választott, hogy a Schnell névből pár betű átírásával értelmes név adódjon. Így választotta a Szfinelli nevet, és a személyi igazolványában a Schnell nevet tintaceruzával átjavította Szfinellire. (A háború végén az összeírásoknál az összeíró biztos szeme láttára a felülírást kiradírozta. A biztos szeme tágra nyílt, hezitált egy darabig, majd legyintett egyet, és a dolog el volt intézve.)

A papi mentességi papírt nem érezte elegendőnek, ezért hamis orvosi igazolásokat is szerzett, az egyik itt látható.

A 2. világháborúban sok más köz- és lakóépülettel együtt a kollégiumok is megsérültek, amiket igyekeztek gyorsan lakhatóvá tenni.

Azóta háború volt, tanulást bénító félévek vánszorogtak el a nagydiák mellett...
A főváros ostroma, a szétlőtt város, a rengeteg halott, az életveszélyes helyzetek megviselték a fiatal egyetemistát, így érthető, hogy nehezen tudott visszazökkenni a normális kerékvágásba, a mindennapi rendszeres és intenzív tanulásba.

A kollégium épületéről készült fotók az alábbi cikkből valók:
https://pestbuda.hu/cikk/20210728_nemcsak_lakhatast_biztositottak_...