EGYETEMI ÉVEK

Háborús évek

Schnell László 1941-ben érettségizett, majd a Műegyetem gépészmérnöki osztályára jelentkezett. Nehéz esztendők következtek: folyt a 2. világháború, bár Magyarországon ekkor még nem dörögtek a fegyverek, de ahogy közeledett a front, úgy romlott a helyzet a Műegyetemen is, majd az 1944-es ostrom teljes káoszt teremtett.

Az 1945 utáni helyzet sem volt könnyű: a romok eltakarítása, az épületek, tantermek rendbehozása, élelmezési nehézségek, pénzhiány, koalíciós csatározások, igazolóbizottságok, a kommunista párt egyre erőszakosabb előretörése mind megnehezítette a tanítást, tanulást, a mindennapi életet.

Mindezen nehézségek ellenére nem maradtak el szemeszterek, folyt a tanítás...

Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

A Műegyetem abban az időben egy hatalmas, több egyetemből, főiskolából összeolvasztott intézmény volt egymástól gyökeresen eltérő profilú karokkal. Schnell László ennek a gigaintézménynek lett a gépészmérnök hallgatója, mégpedig a B tagozaton.

A Műegyetem akkoriban öt karból állt:

mérnök és építészmérnöki
gépész- és vegyészmérnöki
bánya-, kohó- és erdőmérnöki
mezőgazdasági és állatorvosi
közgazdaságtudományi

A karok osztályokra tagozódtak, pl. a gépész- és vegyészmérnöki kar gépészmérnöki és vegyészmérnöki osztályból állt.

A gépészmérnöki osztályon 1929-től három tagozat működött:

A. Általános gépszerkesztési és gépgyártási
B. Elektrotechnikai gépészeti
C. Mezőgazdasági gépészeti

A villamosmérnöki ismereteket a B tagozaton oktatták, és 1931-től lényegében villamosmérnöki képesítést nyújtott. Elektrotechnikával az alábbi tanszékek foglalkoztak:

Alapítva	Tanszék neve	Tanszékvezető
1893	Elektrotechnika Tanszék	Zipernowsky Károly, 1929-től Verebélÿ László
1906	II. Elektrotechnika Tanszék	Söpkéz Sándor
1924	Gyakorlati Elektrotechnika Tanszék	Pöschl Imre

A szakmai profilok bővülésével a tanszékek nevét is megváltoztatták.

Az Elektrotechnika Tanszék neve így változott az évek során:

1893	Elektrotechnika Tanszék
1931-től	Villamos Művek Tanszék
1937-től	Villamos Művek és Vasutak Tanszék

A Gyakorlati Elektrotechnika Tanszék is átalakult:

1924	Gyakorlati Elektrotechnika Tanszék
1931-től	Villamos Gépek Tanszék
1937-től	Villamos Gépek és Mérések Tanszék

A II. Elektrotechnika Tanszék neve nem változott.

(A Villamos Gépek és Mérések Tanszék nevét jegyezzük meg, mert Schnell László a diplomája megszerzése után, 1947-ben ide fog kerülni!)

Források:
[A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem története 1782-2000]
[Magyarország a XX. században; Elektrotechnika; Szakoktatás, mérnökképzés]
[Magyarország a XX. században; Mérés- és műszertechnika...; A felsőoktatás fejlesztése]

Az ostrom után

※ A második világháború végén az egyetem területén is harcok dúltak, aminek következtében az épületekben és főleg a berendezési tárgyakban, felszerelésekben hatalmas kár keletkezett. A nyilas kormányzat 1944 őszén elrendelte a Műegyetem kitelepítését, de a tanári kar – egy-két kivételtől eltekintve – nem tett eleget az utasításnak és Budapesten maradt. Többek között ennek is köszönhető, hogy a háború alatt nem maradt el egyetlen szemeszter sem.
[A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem története 1782-2000]