A BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEMEN

A villamosgépek és Mérések Tanszéken – 1947-1959.

※ Schnell László: Az, hogy azután az egyetemen maradtam, a véletlennek köszönhető. Az ember életét a véletlenek is segíthetik, ha már felfedezte a saját szerepét, s a lehetőségeket van minek a szolgálatába állítani. Amikor az utolsó félévben Liska professzornál vizsgáztam, megkérdezte, van-e kedvem a tanszéken maradni. Volt. Ez a tanszék az akkori gépészkar villamos tagozatának villamos gépek tanszéke volt. [Beszélgetés dr. Schnell Lászlóval (1976.)]

Átalakul a Műegyetem, létrejön a BME – 1945-1949.

A Műegyetemen 1945 áprilisában már megindult az oktatás, közben folyt a romok eltakarítása, és hozzáfogtak az 1949-ig tartó újjáépítéshez.

Az 1934-ben létrehozott, sok osztályból álló, heterogén "magyar királyiból" kialakult a maihoz jobban hasonlító struktúrájú Budapesti Műszaki Egyetem.

※ "Ekkorra azonban már a Műegyetem szervezete is átalakult. Az 1934-ben létrehozott óriási egyetemből elsőként 1945-ben a mezőgazdasági és állatorvosi kar vált ki, s az újonnan alakított Magyar Agrártudományi Egyetem része lett. A mezőgazdákat és állatorvosokat a közgazdák követték, 1948-ban a műegyetemi közgazdaságtudományi karból önálló Közgazdaságtudományi Egyetem alakult. 1949-ben kivált a soproni bánya-, kohó- és erdőmérnöki kar bánya- és kohómérnöki osztálya és Miskolcra költözött, ahol az újonnan alapított Nehézipari Műszaki Egyetem egyik karaként működött tovább. Az erdőmérnökképzés ekkor még a Műegyetemen maradt, sőt ennek kebelében földmérő-mérnökképzés is indult. A soproni kar ezután az Erdő- és Földmérőmérnöki Kar nevet viselte. Később az erdőmérnöki oktatás is átkerült az agrártudományi egyetemre, a földmérőképzés pedig áttelepült Budapestre, ahol a mérnöki fakultás egyik ágazata lett." [https://www.bme.hu/sites/default/files/csatolmanyok/BME_1782-2000.pdf] (7. oldal)

Önálló villamosmérnöki kar – 1949.

A Műegyetemen 1949-ig a villamos ismereteket a gépész- és vegyészmérnöki kar gépészmérnöki osztálya oktatta. Ennek egyik jelentős tanszéke volt a Liska professzor vezette Villamosgépek és Mérések Tanszék, ide került Schnell László a diploma megszerzése után.

Jutalmazás az Akadémia ünnepi ülésén – 1950.

A szocialista időszakban az új rendszer nagy ünnepeit úgy akarták népszerűvé tenni, hogy a szónoklatok vagy az ünnepi műsor után jutalmakat osztottak. 1950-ben az Akadémia ülését Sztálin születésnapjára tették, és 500–5000 Ft jutalmakat osztottak ki több száz oktatónak, kutatónak. (Abban az időben 500 Ft egy szerényebb havi fizetésnek felelt meg.)

Az akkori idők szellemét jól mutatja az Akadémia ülésének bevezetője a kötelező szófordulatokkal, panelekkel: a nemzetközi helyzet egyre fokozódik, a szocialista fejlődésünk útján stb.

Az ünnepi beszéd témája is nagyon érdekelhette a közönséget: Sztálin alakja a Szovjetunió népköltészetében. Szegény jutalmazottaknak mi mindent kellett végighallgatniuk!