※ "Ide, a műszer- és méréstechnikára 1959-ben helyeztek [valójában a Műszer- és Finommechanikai Tanszékről van szó]. A tanszék alapítója és vezetője Kolos Richárd volt, az egész magyar műszeripar alapító egyénisége, miniszterhelyettes is. Úgyhogy sok ideje nem maradt a tanszékre, én helyettesítettem. Nagyon szerettem és tiszteltem őt, sajnos, nyolc éve autóbaleset érte és meghalt.
Mikor itteni munkámhoz hozzákezdtem, nemigen volt még a tanszék profilja kialakítva. Mindössze négy teljes állású oktatónk volt, ma harminchat van. Kidolgoztuk a tanszék oktatási koncepcióját, elfogadtattuk a karral és a minisztériummal. Meggyőződésem, hogy valódi eredményeket csak tehetséges, értelmes emberekkel, az ő munkájukkal lehet elérni. Ezért azon igyekeztem, hogy a tanszéken ilyenek legyenek." [Beszélgetés dr. Schnell Lászlóval (1976.)]
A Műszer- és Finommechanika Tanszék 1964-ben profiltisztítást hajtott végre, és megváltoztatta a nevét Műszer- és Méréstechnika Tanszékre. A kollégák többsége az új nevű Műszer és Méréstechnika Tanszéken maradt, egy kisebb csoport az új Folyamatszabályozási Tanszékre vitte a nem-villamos mennyiségek mérése profilt, a másik csoport pedig a Híradás- és Műszeripari Technológia Tanszéket alapozta meg.
Digitális rendszer. TDK– 1966.
Együttműködés a Ljubljanai Egyetemmel– 1966.
A Tanszéken időnként összejöveteleket, bulikat tartottak, ahol mértékletes italozás is folyt. Bánsági László volt a főszervező, és az akkori divat szerint rögtön bizottságot is alapított mindenféle álformasággal, kigúnyolva az akkori bürokratikus, túlpolitizált közéletet. Ez volt a TIB, vagyis a Tudományos Itató Bizottság. A dokumentumokból azt hihetnénk, hogy tele volt a Tanszék alkoholistával, de erről szó sincs, csupán a vicc kedvéért túlozták el a piokratikus
dolgokat.
A TIB dokumentumai jól érzékeltetik a tanszéki életet: a komoly munka mellett volt idejük és kedvük viccelődni, ugratni egymást.
Bánsági László 2014-ben készített jó összefoglalót a TIB-ről, lásd: TIB 1., TIB 2.
Készült egy 8 mm-es amatőr filmfelvétel is az egyik TIB buliról, amelyet Bánsági László a Tanszék 50. évfordulójára átírt videóra, és a filmet narrációval és feliratokkal látta el.
A TIB keretein belül működött egy Tan-tó
nevű csoport, amely vitorlázni járt a Balatonra. Ehhez hajózási ismeretekre és nagyobb előkészületekre volt szükség, amit a TIB elnöke, Bánsági László a többiek szórakoztatása kedvéért a szokásos piokratikus
keretekbe foglalt.
Az alábbi vicces dokumentum tanúsága szerint Schnell László is jelentkezett a tanszéki matrózképzőbe.
Lásd még Bánsági László összeállításait: Tan-tó 2., Tan-tó 3., Tan-tó 4., Tan-tó 5.
※ 1962 őszéna tantervreformmal foglalkozó Egyetemi Tanács ülésén Kolos Richard professzor felvetette egy új technológiai szak indításának fontosságát a Villamosmérnöki Karon [...]. Az 1962-63 években kidolgozásra került a Technológiai Szak tanterve az akadémiai, ipari és kutatóintézeti szakemberek szoros bevonásával. A Művelődési Minisztérium rendeletére 1964. január 1-én megalakult a Híradás- és Műszeripari Technológia Tanszék, amelyet a Műszer és Méréstechnika Tanszékből kivált három oktató és egy 110 m2-es Finommechanika labor (R épület 109) képviselt.[A BME Elektronikai Technológia Tanszék története]
Az alakuló tanszéki értekezlet 1964. január 2-án volt. Ezen jelen volt az új Tanszék 3 fő oktatója (Bede István, Ripka Gábor, Szombathy Emil) és 3 fő meghívott, mint leendő oktató (Illés László, Illyefalvi-Vitéz Zsolt, Laczházi Gyula). A Tanszék vezetője Kolos Richárd professzor lett.
Kolos Richárd 1969. augusztus 14-én autóbalesetben meghalt, és Schnell Lászlót kérték fel, hogy ideiglenesen vezesse a Híradás- és Műszeripari Technológia tanszéket is. A Budapest-Leányfalu közötti úton Kolos Richárd autóvezetés közben rosszul lett, és összeütközött egy vele szemben szabályosan közlekedő szovjet katonai járművel. A jármű vétlen vezetőjét a parancsnoka ott a helyszínen lefokozta, letépte a rangjelzéseit. Dudás József kollégánk, aki éppen arra vezette az autóját, szemtanúja volt a lefokozásnak.
A díjnyertes tanszéken. Látogatás a Műszer és méréstechnikán– 1969.
A BNV után– 1971.
A Budapesti Nemzetközi Vásárról– 1970.
Vasárnapi körséta a BNV-n– 1972.
BME-BNV– 1972.
Ha felismertük szerepünket. Beszélgetés dr. Schnell Lászlóval– 1976.
Korszerű szabályozó rendszer a Zagyva—Tarna vízgyűjtőjén– 1975.
A Tanszék egyik nagy projektje a Zagyva-Tarna adatgyűjtő rendszer elkészítése volt. Erről a sajtó is híradást adott.
Automata vízőr a Zagyva és a Tarna völgyében– 1975.
Műszerekkel az ár ellen(A Zagyva-Tarna rendszer) – 1975.
Bizonyság arra, hogy– 1978.alkotómunkáranevelhető a diák...
Két balatonfüredi kirándulásra emlékszem, az egyik az 1980-as évek legelején volt, a másik pár évvel később. Akkor még volt időnk és kedvünk együtt kirándulni, bolondozni.
Megjelentek a nagy teljesítményű kisgépek– 1982.
A szabadalom és know-how-tulajdonosok igényei– 1983.
Mikroprocesszoros Lego(Az MMT rendszer) – 1984.
Az 1970-es évek végétől Magyarországon is elérhetők lettek a mikroprocesszorok, különösen az Intel és a Zilog nyolcbites chipjei. A Tanszék hatalmas munkával kifejlesztett egy univerzális mikroprocesszoros rendszert, amelynek elemeit a MEDICOR sorozatban gyártotta.
Az MMT rendszert nagyon sok hazai és néhány külföldi cég használta. Akkoriban igen jól csengő és ismert név volt az MMT. Az MMT rövidítés kettős jelentésű: mivel a rendszer kifejlesztését a Medicor támogatta, ezért a névben is meg kellett jelennie a Medicor szónak. Véletlenül
éppen egybeesett a Tanszék akkori nevének rövidítésével.
Az MMT SYTEM főrészvényesei
1985-ben Állami díjat kaptak a mikroprocesszort tartalmazó eszközök integrált tervező, gyártó és ellenőrző rendszerének kifejlesztésében és ipari alkalmazásának elterjesztésében elért kiemelkedő eredményeikért.
Az MMT Rendszer abban az időben a fél tanszéknek munkát adott, rengeteget dolgoztunk a kártyák, készülékek, szoftverek és a temérdek dokumentáció elkészítésén. Nagyon sok költségvetésen kívüli (KK) munkát is hozott az MMT Rendszer, és a licenceladások is jelentősek voltak.
Beépül a számítógép– 1985.
Jelek és rendszerek méréstechnikája– 1985.
Több évnyi kemény munka után, 1985-ben megjelent az 1112 oldalas méréstecnhika könyv. Schnell László főszerkesztőként szervezte, irányította a munkát, és noszogatta a szerzőket, hogy a mindennapi nem kevés feladatuk mellett a könyv írásával is foglalkozzanak.
Az egyik szerző, Osváth Péter - a rá jellemző humorral - még egy dalocskát is fabrikált a könyvírásról. A kézzel írt kottája hosszú ideig ki volt tűzve a szoba ajtajára. A dal szövege így kezdődött: Wir schreiben eines Buch...
.
A könyv szerzői: Blahó Gábor, Dobrowiecki Tadeusz, Hainzmann János, Hanák Péter, Horváth Gábor, Kiss Ernő, Kollár István, Korányi Gyula, Osváth Péter, Papp Zoltán, Pataki Péter, Péceli Gábor, Schnell László, Selényi Endre, Steiner László, Szenn Ottó, Sztipánovits János, Telkes Béla, Varga Sándor, Zoltai József, Zoltán István.
Kaphat-e új lendületet az egyetemi számítástechnikai fejlesztés?– 1985.
Beszélgetés a számítástechnikáról IV. Ugrás csukott szemmel?– 1986.
Átszervezik a vill. kari számítástechnikai csoportot– 1986.
Informatikaszakos mérnökképzés kezdődik– 1986.
'87-ben indul. Újabb reformatika: itt az INFORMATIKA– 1986.
A diplomaterv értéke(interjú) – 1987.
Oktatók megélhetési gondokkal– 1987.
Ön mit remél?(Körkérdés) – 1988.
Miről írtunk az elmúlt tanévben?– 1991.
– 1992.Kiléptem a bizottságból... Stratégia helyett probléma-elkenés
Az adományozás feltételei: A felsőoktatási intézményben dolgozóknak (oktatók és egyéb alkalmazottak) kiemelkedő munkájuk elismerésére adományozható. Évente 60 fő kaphatja, minden év június 1-jén Pedagógus Nap alkalmából.
Schnell professzor és a bizottságok– 1992.